Alapvető funkciója a tölgyfahordók fermentálása. Alkalmanként ma is láthatunk vörösbort hagyományos óriási tölgy erjesztőtartályokban. A fehérbor-erjesztéshez használt tölgyfahordók többnyire 225 literesek. Az erjesztett fehérbort holt élesztővel együtt tenyésztik, hogy a bor lágyabb és édesebb legyen. A tölgyfa légáteresztő, a hordó falán kis mennyiségű levegő is átjut, így a bor mérsékelten oxidálható. Mivel kis mennyiségű oxigén lassan behatol a hordóba, a tanninok meglágyulhatnak, a gyümölcsös illat pedig fokozatosan gazdag és változatos boraromává csap át, lágyabbá téve a bort. .A vörösbor a tölgyfahordókon való áthaladás után világosabb színűvé válik; a fehérbor a tölgyfahordókon való áthaladás után sötétebb színűvé válik. Amikor a bor tölgyfahordóban van, a tölgyfahordókban lévő aroma beépül a borba. A tölgyfa íze mellett a hordók füstölési foka is olyan aromájúvá teheti a bort, mint a tejszín, vanília, pirítós, pörkölt mandula, füst és szegfűszeg.
A tölgyfahordóban lévő borra hatással lesz a tölgy aromája és íze. Egy bizonyos idő elteltével egyedülálló, öregedő aromát áraszt. Ezt az érlelt aromát „hordóaromának” is nevezik, ami a kiváló szószbor egyik fontos mutatója. A tölgyfa hordók nagyméretű anyagokból készülnek. A belső fal szemcsés szerkezete és növekedési gyűrű alakja lehetővé teszi, hogy a tárolt bor nagyobb érintkezésbe kerüljön a hordó belső falával, így kémiai reakció megy végbe a bor és a tölgy között. Ez a kémiai reakció jobban javíthatja a bor ízét, színét, érzetét a szájban, illatát és egyéb aspektusait, ezáltal keverő hatás érhető el.
